Kilenckor neki indultam Schoonhavenből. Még dagály volt, így árral szemben. Viszont hátszélben, és ez kompenzálta kissé a dolgot. Csendes vitorlázásra vágytam, így nem is kapcsoltam be a motort. Nézelődtem. Volt valami nagy traktoros felvonulás. Azt hittem tüntetni mennek. Persze nem lehetetlen, de lehet, hogy köze volt a dolognak a pünkösdhöz is! :-)
Majdnem négy órámba tellett, mire Rotterdam határába értem. Onnan aztán motoroztam is rendesen. Veszélyes szakasz. Nagy káosz szerű hullámok. Hatalmas mindenféle forgalom. Elképzelni sem tudja az, aki nem éli meg. Nem komfortos ott hajózni. Viszont össze találkoztam megint a TOKAJ 2 uszályal. Na most lefényképeztem a magyar zászlót. Nem tökéletesen, de mentségemre legyen mondva, hogy az életünkért küzdöttem azon a szakaszon. De Noé bárkáját lefényképeztem. Úgy láttam kicsit már léket kapott :-)
Végül beértem a zsiliphez. Lebontottam az árbócot. Macerás voot a hullámverésben. Megoldottam! Viszont átérve, az első dolgom az volt, hogy rendbe raktam a szana szét heverő sodronyokat, köteleket. Egyszerűen nem fértem hozzá a kormányhoz. A gázkarhoz meg még úgy sem. A kikötés egy rémálom volt. Még a hajó orra is hozzá ért a partfalhoz. Szóval nem volt komfortos. Most végre rendben van.
Holnap korán kell indulnom Haga-ba. Kis késésben vagyok. Remélem legkésőbb egyre odaérek. Bár még tankolnom is kellene útközben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése