November 28 Fapapucs

Végül csak megérkeztem a fapapucsok országába, hogy a végén kezdjem.

Kivonatosan leírva, csak annyi történt, hogy…

Minden a terv szerint. 12-kor indulás. Irány a Bubbles. Kimostam még, amit kellett. Ráment két órám, ahogy terveztem. Mire a benzin kúthoz értem ott is levitték a gázolaj árát menetrendszerűen tíz Forinttal. Jól megtankoltam a kocsit, meg a két kannát is. Ami Forintom maradt, azt meg elköltöttem erre, arra. Persze, hogy papírzsepit nem vettem! A magyar határ előtt nagyon megszólalt a kocsi féltengelye. Kluttyogott ezerrel. A kormány is ferdén állt. Na szépen vagyunk, gondoltam. Óvatosabban kellett volna nyomni a gázt, hiszen dugig van tömve a kocsi.Az osztrák Magyar határnál meglepetésemre határellenőrzés volt. Egy igazi Tündért sorsolt nekem a gondviselés. Annyira szép és tündi volt, hogy bizton állíthatom valami túlvilági teremtés lehetett!

Bécsbe 5 óra körül értem. Persze stau, stau, stau. Dugó volt mindennfele. Ezt elszámítottam. Aztán Linz után esni kezdett az eső. A Németeknél is volt határ ellenőrzés. Megúsztam! Aztán elkezdett esni a havas eső, ami átment havazásba. Meg állni nem volt esély. Alvásról szó sem lehet. Persze, hogy mikor felébredek, arra eszméljek, hogy derékig érő hó van! Szóval tovább nyomtam neki. Valahol Nürnberg után ismét esőbe váltott. Na akkor kiálltam a versenyből, aludtam egyet.

Mikor felébredtem már világos volt. Szemerkélt, de legalább látni lehetett az utat. Semmi extra nem történt.

A lényeg, hogy itt vagyok a Hollandoknál. Megnéztem egy két hajót. Holnapra meg vár a nagy Ő!

Érdekes, hogy itt vagyok a hollandoknál, de még azt sem mondták, hogy fapapucs!

Viszont ahogy bölcs tanító mesterem is mondta “ami késik az nem múlik”

November 29

A zűrös este és éjszaka után csak megvirradt. Egy parkolóba álltam be a kikötő mellett. A helyi rajok itt nyomultak. Hogy valami kábítószer nepperek voltak e, vagy lányokat hoztak vittek a pasik, nem tudom, de a forgalom nagy volt. Rendőrök is jöttek. Hozzám is. Meg egy magyar pasi is beállt mellém és felébresztett, hogy jajj de jó, hogy magyarokkal találkozik itt. Rém fura fazon volt. A kocsija jobb kormányos. Egy idősb hölgy is volt vele. Tuti, hogy a rendőrök adták le neki a drótot, hogy nézzen utána, hogy ennek a fazonnak a parkolóban mik a szándékai. Ugyan azzal fárasztottam mint a rendőröket. De ha már felébresztettek, gondoltam nézek egy kis tévét. Uncsi műsorok voltak. Egyedül az időjárás jelentés dobogtatta meg a szívemet.

   Szóval reggel lett 8 óra. Körbe jártam a kikötőt és megtaláltam a hajót. Amilyen szerencsém volt a tulajra is rátaláltam. Megnéztem, kipróbáltam, agyaltam, majd megvettem. Minek is kéne annyit szarakodni? Ez sem a tökéletes választás, de hol van a tökéletes hajó? Évről évre mikor tavasszal elindulok hajót venni, mindig él bennem a remény, hogy majd most. Aztán olyan lesz, amilyen. A végén mire eljön az idő, hogy eladjam, meg már sajnálom, hisz idővel megszerettem.

De ahogy bölcs tanítómesterem is mondta, “a tökéletes keresése közben szentelj időt a szépre és jóra is! “

November 27 Indulás előtt

Titkon azt reméltem, hogy egy nappal előbb sikerül elindulnom. Nem sikerült! A még elmaradt vásárlás, meg a bepakolás elvette az egész napomat. Ráadásul az előző két napban két 14 órás műszakot nyomtam le a munkahelyen. Egy kicsit fáradtnak érzem magam :-) Ami a lényeg, hogy a kocsiban bent van a nagyja, azt hiszem. Holnapra már csak az útra való elemózsia, a Bubbles, meg a kannába való tankolás maradt hátra. A terv jó! De hogy miként történnek majd a dolgok az csak holnap derül ki! Ahogy bölcs tanító mesterem is mondta, "Az úton vévig kell menni, még esős időben is!"
Legyen szép a napotok!