Április 17. A piros!

A dobozon nagyon szépen mutatott ez a piros festék, de felkenve már nem annyira tetszetős nekem. Persze az is lehet az oka, hogy kék mellett van, ami nem szerencsés dolog. Nem barátok! De eredetileg fehér sávval lesz elválasztva, ami szerintem ha kész lesz, majd rendbe teszi a dolgot. Holnap még egy festés van az aljára. Volt kettő alapozó, három fedő réteg. Ennyi csak megfelelő lesz neki. A felső rész is haladós. Macerás, de készülődik.
Este pezsgőzni kezdtem volna, de kiderült, hogy csak egy deci maradt. Most vagy a csenő manók vitték el, vagy előző nap Én ittam meg. Necces a dolog, hogy Én voltam a ludas, mert emlékszem, hajnalban arra keltem, hogy fáj a fejem. Még gyógyszert is vettem be.
A lényeg, hogy elfogyott végre a pia, így vissza térhetek a normális életbe.

Április 14. A fedélzet tető.

Azt hittem egy könnyed kapirgálas, csiszolás lesz. Nem az lett. Persze az is az oka, hogy nagy gondot fordítottam rá. Alaposan megdolgoztam. Még a bejárati kabintetőt is leszedtem. Kb. 10 kilós. Nem a súlya miatt volt gond, hogy nehéz levenni, ha nem inkább rácsodálkoztam, minek ilyen nehéz vastag vasból csinálni. Emeli a hajó súlypontját, ami a stabilitásában is jelentkezhet. No ezt nem tapasztaltam, de akkor is minek!? Jól alá volt rozsdásodva. Évtizedekkel ezelőtt lehetett, hogy utoljára foglalkozott vele valaki. Na most fémtisztára csiszoltam. Kapott egy jó réteg alapozól. A vízelevezető nyílását is kitisztítottam. Végül is megkapta a tető az alapozó festéket. Az egész napom rá ment. Hogy mi lesz a végső szín, amit majd adok neki nég nem tudom. Valami nagyon halvány kapuccsinó barnában gondolkozom. Majd kiderül. A korlátok, meg mély vörösek lesznek. Remélem. Most egy pár napig elpepecselek a fedélzettel azt hiszem. Keddig az aljával amúgy sem nagyon tudok foglalkozni.
Este kilencig itt világos van. Így hát még kapirtgáltam addig. Jól haladtam. Ez legalább már nem marad holnapra, mint elkészíteni való munka. Ami a pech, hogy este negyed tízkor eleredt az eső.
Amúgy ráleltem Erwin hajója oldalán az év első katicájára. Hétpettyes!!!

Április 10. Akkor még nem tudtam, hogy békaemberek...

Tegnap azért még elmentem a Hubo-ba festéket venni. Nem volt egyszerű az indulás, mert a binyiglinek leesett a lánca. Mikor? Hol? Hogyan? Azt nem tudom, de már indulásnál kiderült. Megjavítottam. Olyan hánya veti módon, de működött. Vissza is hozott rendesen!
A Hübóban elég tanácstalan voltam, de a google fordítója kisegített. Szépen lefordítgatta a dobozokon található feliratokat. Vettem valami drága festéket. Végül is nekem mindegyik drága! Érdekes, hogy a Hemerite kétszer annyiba kerül itt nyugaton, mint magyarországon. Ilyen ez a vad kapitalizmus! Találtam egy érdekes dobozt, amin magyar felirat van. Igaz, egy ékezetet lehagytak.
Hazafelé jövet bementem a Carefourba és vettem camembertet, meg sört. Nem tagadom, egy alkoholista lettem :-)
Viszont a biciklivel nem vártam és érkezésemkor megcsináltam. Lezsíroztam, amit zsírozni kellett és leolajoztam, amit olajozni kellett. Aztán a laza láncot feszesebbre vettem. Azt hiszem most jó. Majd a  legközelebbi úton kiderül.

Délig kellett várnom, hogy vissza menjen a víz. Utána neki estem a munkának. Remélem jól szárazra töröltem az alját. Voltak némi kapirgálós utó munkálatok. Végül lefestettem az alját a jobb oldalon is. Aztán kivavítgattam a baloldalt.
Bele kezdtem a tőkesúly levakarásába. Hozzá vettem a kormány lapátot is. Este hétre végeztem is. Holnap le kell festeni. Isten adja, hogy jó idő legyen!
Ahogy bölcs tanító mesterem is mondta, " legyen bármilyen is az idő, az valakinek mindig kedvez " nem vagyok telhetetlen, de jó lenne sok napsütés, meg szelecske. No és persze kellemes meleg!