Igen, ma piktorkodtam. Azaz festettem a hajó alját. Annyira persze nem volt egyszerű, mert előtte, le kellett kaparni a lepergő, elvállt festékréteget. Mint a jó kozmetikus, aki az elhalt bőrt eltávolítja. Na azért ez nem volt ennyire egyszerű. Alá mászni a hajónak! Macerás! Meg voltak rozsdás részek is szép számmal. Drótkefe,fémfűrész lap (a nagyon elvetemült részekhez) no meg a spakli. Amit rendszeresen éleztem a hatékonyabb munka végzés végett. No és, ami még fontos, a csiszoló papír. Az egyik oldal kétharmadáig jutottam. Na jó lehet, hogy a feléig. De ebben a tőkesúly nincs még benne! Hat órán át küzdöttem vele. Szerintem, ha majd a festés lesz csak, akkor a hengerrel három óra alatt körbe is érek vele. De addig még sok kapirgálás van.
Maradt egy üveg söröm, azt majd este megiszogatom. Majd meglátjuk mit hoz a holnap!
A úgy nagyon érdekes, hogy egy három tollú bronz hajó csavarja van a hajónak. A mérete akkora, amekkorár egy legalább 20-30 Lóerős motorhoz szoktak rakni. Kivi leszek, most, hogy nincsenek rajta a bigacsigák, kitudja e majd forgatni teljes gázon. No és, hogy mennyi lesz így a végsebessége!
Együtt érzek veled. Két napja csak csiszolok folyamatosan.Laminálok,coatozok. Karom a vállamtól az újjhegyemig fáj.És még hol a vége... milyen jó is a hajós élet :) Csak kitartás!!
VálaszTörlésSanyi voltam