Pontban reggel hétkor indultam. Fél óra alatt kijutottam a dokkok közül. Majd irány a tenger. Egy órányit mehettem mire rájöttem, hogy ez teljesen értelmetlen. Nincs jó szél. De hál Istennek rossz se. Mert ilyenkor az szokott lenni, hogy szembe fúj. Csak az lobogtatta meg a vitorlát, hogy a menetszél mozgatta. Mert hogy motorral mentem. Ráadásul az áramlat is szemből érkezett. Horgonyt vetettem. Kávét főztem és bámészkodtam. Nagy a tengeren is a légszennyezettségi mutató :-( aztán féltizenkettőkor valami szél kerekedett. Valamicske! Motor nélkül, csak vitorlával mentem egy órát. Egy, másfél kilómétert haladhattam. Motor bekapcs! Hat kilóméter per órával totyorogtam. Igaz, most hogy letisztítottam és megcsináltam az alját, mégsem négy kilóméter per óra. Egyre jobbak lettek a körülmények. Valamicske szél is lett, a dagály is megérkezett. Láttam szép lakótelepi házakat, meg a sok, sok strandot. Végül is a hátra lévő utat bekapcsolt motorral tettem meg. Fél úton, elhatároztam, hogy Terneuzen lesz a célállomás. Induláskor is az volt, de a körülmények miatt, csak félútig terveztem át a dolgot. Mert ha nem érek oda, akkor az már a vég. Nincs hol leparkolni a másik fél úton. 11 órásra sikeredett a jól megtervezett hatórás utam. Nem mondom, hogy szar volt, de reménykedek, hogy egyszer csak lesz egy jó élvezetes hajókázós napom is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése