Egy csatát elvesztettem! No meg vele együtt a fedélzeti ponyvát is. Van egy tartalék :-) Ez a brutál ordenáré nagy szél leszaggatta. Persze nem csodálkozok rajta,
hányaveti módon raktam fel. Azt nem állítom, hogy megérdemeltem a veszteséget, de elismerem a kudarcot. Ráadásul kitettem két cipőt a fedélzete, mondván oda úgy sem esik az eső. Csurom vizes lett reggelre. Az a 60-70 km/órás szél sem tudta megszárítani. Honnan jön ez a mérhetetlen sok víz? No, és hova folyik el? Hollandia a tenger szintje alatt van nagyrészt. Ha valaki kihúzta is a dugót se folyhat el ennyi víz, mint amennyi eddig hullott. Ennek a kádnak már meg kellett volna telnie. Értem már miért ilyen morcosak és undokok ezek a hollandok. A zord körülmények teszik azzá őket. Szerintem!
Amúgy semmi extra. A kabinba kuckóztam be magam. Néha indítok egy mentőexpedíciót a fedélzetre, hogy újabb kötelekkel erősítsem meg a ponyva hadállást. A fedélzet kezd olyan lenni, mintha valami pókszőtte labirintus lenne.
De ahogy bölcs tanító mesterem is mondta, "ember küzdj és bízva bízzál"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése