Kilenckor keltünk útra. Természetesen két hajóval! Jónak igérkezett a szél. A nap is sütött. Hátszélben mentünk. Gyengécske volt, de gondoltam majd megerősödik. Sanyi hajója gyorsabban haladt így lemaradtam. 4km/óra ennyi jött ki belőle. Na egyszer csak az a gyenge szél is elment, ami volt. Vagy háromnegyed órát rostokoltam egy helyben, mikor is motort indítottam, mert folyton elfordult a hajó. Lévén, hogy állt, nem lehetett kormányozni. Utolértem Sanyit, akinek ugyan csak nem igazán volt szele. Viszont egyszer csak megérkezett. Már mint a szél. Persze, hogy szemből. Északi. Mi más lehetne? Annyira nem lett volna baj, mert míg balról kaptam a szelet, haladtam vele rendesen a mi szokott tempónkban. A probléma csak az volt, hogy fordulni kellett és akkor a jobb felől kaptam a szelet. Mivel nincs levarrva a vitorla, amit átalakítottam a visszahajtott fül egy zsákot képez. Na az meg is fogta a szelet, és evvel a hajót is. Feljebb mentem Északabbra, ami egy jó órányit jelentett, de nem segített. Nem tudtam annyit kifordulni balra, hogy haladjak. Vissza kellett fordulnom. A vész kikötő, ami egy horgonyzó, nem volt komfortos, mert a mögötte lévő kikötőbe, folyamatosan jöttek, mentek a hajók. Vissza mentem a kikötősbe! Ahol most jól lazulok egyet.
Tegnap beszélgettem a Sanyival a szélirányt tartó kormányról. Mit ad az Isten, itt mellettem áll éppen egy hajó, aminek van egy ilyen szerkezete. Semmi sem véletlen, hogy nekem vissza kellett jönnöm ide :-) :-) :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése